Ez is pipa :) Már vártam, nagyon. Több okból is, mert ezzel végleg megszabadítottak az élősködőktől a másik, hogy kihívásként éltem meg. Én imádom a kihívásokat,mert azzal magam erejét mérem. És mivel sosem műtöttek még, így ez  igazán új kihívásnak számított.....tudom őrült vagyok...de ismertek. :)

Eljött a várt pillanat. Be kell valljam, írtó szerencsés vagyok, mert rengeteg családtag, barát, ismerős izgult értem, így nekem már abszolult nem jutott az izgalomból. Ezúton is rendkivül hálás vagyok nektek !

Fél 12 körül voltam kiírva, 13 kor el is vittek a szobából ( ez volt 01.27-én, ma 02.02 van ) aptya elkisért a liftig onnan a beteg tologató vitt. Útközben jól elbeszélgettünk, és közben megvontam a vezetői engedélyét, mert látván hogy vevő vagyok a dolgokra nekiállt velem rodeozni a folyóson. Reggel kaptam fél szem gyógyszert, hogy ne félljek, de mivel nem féltem így be sem vettem :))))

Betoltak a műtő előtti váróba, ahol egy félig ÜVEG ajtó választott el a " helyszíntől " . Valami csúszás lehetett ,mert ezt a pozicíót megnyertem magamnak 1,5 órára. Más baj nem volt, de aki már volt hasonló helyzetben az tudja, hogy az a hely nem a melegről híres. No én nagyon fáztam egy lepedővel letakarva....de ez volt, próbáltam nem arra gondolni , hogy fázom.. Jöttek mentek az emberek körülöttem, valaki megszánt hozott még egy nejlont, mondván hogy az bent tartja a meleget....csak annak örültem, hogy nem feketét :)

Kiváncsiságom minden felé nézetett. Háttal voltam a műtőnek, de felültem és benéztem. Bírom az ilyent, örültem h élőben is láthatom......gyakorlatilag még javában műtőtt a porf. Legnagyobb bajom az volt, hogy a család kb 1 órás műtétre számolt és 13 kor levittek, 14 kor még kint dekkoltam. Mondtam is a néha elszáguldozó embereknek, hogy szegények már kifelé várnak ,de én még bent sem voltam.  :)

No 14:14 re már be is jutottam, no para....ha most kellene pl fogorvoshoz mennem, jobban izgulnék.. :) . Mindenki tette a dolgát, aztán egy  szippantással az oxigénmaszkba  véget ért a műtő szobai élményem.

Következő a szobába....aptya mellettem. :) Még szerencse hogy 14 kor találkozott az emeleten a dokimmal, és így tudta hogy még el sem kezdődött az, aminek már lassan vége kellett volna hogy legyen , így ő sem kapott kisebb szívinfarktust ,hogy 13-kor ki, és 15:30 körül vittek vissza a szobába ( közben 1 órásra tervezett műtétről ) és legalább a családot is tudta értesíteni, hogy ne izguljnak.

Állítólag rántott húst követeltem az ágyon magamhoz térve, utána megnyugodva kommentáltam, hogy először lefolyt a húsleves, majd lefolyt a rántotthús, majd kaptam egyadag sütit is vénássan. És persze műtét után nem aludtam vissza, hanem be nem állt a szám.....

Folyt köv :)